Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Látnivalók

.

05-palochaz.jpgPalócház:


A lakóház két részletben épült. Az első rész - lakószoba és pitvar - valószínűleg a XVIII. században, fából, úgynevezett zsilipelt módszerrel: a fal vázát mintegy keretként függőleges és vízszintes gerendákból szerkesztették, közeit deszkákkal, pallóval fedték. Később megnagyobbították a pitvart, s egy földfalazattal készült helyiséggel, a kamrával toldották meg.

Jegyárak:

Felnőtt: 300 Ft
Gyermek, nyugdíjas: 200 Ft

 

fafarago.jpgAsztalos Johák fafaragó mester kiállítása

Asztalos Johák kisfiú korában, pásztorként kezdett el foglalkozni a fafaragással. Felnőttként, a munka mellett is folytatta ezt a tevékenységét. 
A szobrok élő valóságos alakok után készültek, többek közt a cigány házaspár alakja, vagy a betyár Sobri Jóska figurája. A művész 1980-ban elhunyt, de megmaradt alkotásait továbbra is megtekinthetik a látogatók.
A tárlaton megtekinthetők a mester életművének egyes kiemelkedő és díjazott munkái is. Ezek egy része a hétköznapi életet ábrázolják. Közülük a mezőgazdasági munkákat bemutató domborművek adnak szinte teljes betekintést az itteni emberek mindennapjaiba. Emellett vannak azonban történelmi alapú faragásai is, pl. a Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójára készült díjnyertes pályaműve: A Rákóczi szabadságharc története. A művészt nagyon érdekelte a betyárvilág is, melyet alkotásaiban is megformált. A Mátra híres betyára, Vidróczki Marci, a Sobri Jóska mellett még Pintér Pista és Rózsa Sándor életnagyságú szobra is megtalálható a Múzeumban.

Jegyárak:

Felnőtt: 300 Ft
Gyermek, nyugdíjas: 200 Ft

 

 

705_1388413597.jpgTájház:

A kiállítás anyagát 2000-ben, a Millennium tiszteletére gyűjtötte össze a parádi Nyugdíjas Klub közössége, mely a településen fennmaradt, megmaradt palóc viselet és életmód tárgyi eszközeit mutatja be.

Jegyárak:

Felnőtt: 300 Ft
Gyermek, nyugdíjas: 200 Ft

Kedvezményes lehetőség:

Ha mindhárom kiállításra ellátogat (Palóc ház, Tájház, Fafaragó múzeum):

 
Felnőtt jegy: 600,- Ft
Gyerek és nyugdíjas jegy300,- Ft
Mindhárom kiállítóhelyen ingyenes a tárlatvezetés!
Bejelentkezés (csoportoknál célszerű):

30/594-12-01

 

 

 

120--cifraistll-1.jpgCifra istálló és Kocsimúzeum

  Az eredeti XIX.-XX. századi hintók, és kocsik mellett, hajtószánt, városi szánt, vadász kocsit, konflist és fiákert is megtekinthetünk. A kiállítás legszebb darabjai az országházi és esztergomi díszhintók. Az itt látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén nagy szaktekintélyű Kölber testvérek műhelyében készültek.

Belépő:
Felnőtt: 500 Ft
Gyerek (4 évestől), diák nyugdíjas: 300 Ft
Csoportos kedvezmény: 15-20 fő esetén 2 ingyenes kísérő

Nyitva tartás:
Hétfő kivételével minden nap!
04.01.-09.30. 10:00-17:00
10.01.-03.31. 10:00-16:00

 

 

12931088_1146485595391421_7006384742701731961_n.jpg             Ilona-völgyi vízesés

 

Az Ilona-patak vize az Ilona-völgy függőleges sziklafalának V alakú felső hasadékából vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból.

Az Ilona-völgy, s az ott található Ilona-patak és Ilona-vízesés nevét Dessewffy Ilonáról, Károlyi György unokájáról kapta.

Turistatérkép jelzi az irányt a vízesés felé, de a patak medrét követve szintén elérkezünk a völgy mélyén megbúvó természeti csodához 

 

 

11350643_965390363500946_1940739503160986574_n.jpg

Mária kegyhely

 

Az Ilona-völgyben haladva, e népi kultikus, vallási helyet övező öreg fák alatt érdemes megpihenni, gyönyörködni a táj szépségében, tavasszal a pompásan nyíló virágokban, ősszel a pirosló kecskerágóban.

 

 

 

 

 

dscn3045.jpgFreskó étterem

1937 tavaszán adták át a kétszázötven személyes vendéglőt és Magyarország akkoriban legnagyobb teraszát. A belső dekorációt Haranghy Jenő debreceni festő készítette el. A falakon nagyméretű táblaképei (pannói) láthatók. A főfalon Arany János Buda halála című eposzából látható a mátrai vádaszat jelenet, az oldalfalakon pedig Kossuth Lajos 1840-es nyaralását, illetve a parádi strand 1940-es látképét festette meg a festő. A teraszra nyíló ajtóközökbe a tizenkét hónap figurális ábrázolásait tervezte, melyek valószínűleg nem készültek el, jelenleg csak három fali kompozíció látható.

 

103831796.jpgKárolyi kastély

Alapjait Grassalkovich  Antal vetette meg, a kastély korábbi helyén egy urasági nyári lak épült 1770 körül, és 1798-ban házi kápolna is helyet kapott. Átépítésére a kiegyezés után került sor, az építtető gróf Károlyi György Ybl Miklóst, a neves fővárosi építészt bízta meg a munkálatokkal. 1872-re épült meg a klasszicista stílusú vadászlak, melyet később alakítottak át kastéllyá. Az északi kétemeletes szárny romantikus stílusban épült, de ezt már Károlyi Gyula építtette 1889-ben. A kastélybővítés során 44 szobássá vált, és vezetékes vízhálózattal látták el. Itt töltötték mézesheteiket Károlyi Mihály és felesége Andrássy Katinka. A kastélyt, helyreállítás után 1949-1988-ig, a Szakszervezetek Országos Tanácsa gyermeküdülőjeként üzemeltették. Ezután a Heves Megyei Önkormányzat által fenntartott Idősek Otthona költözött a falai közé, s az épületet 1996-ban Heves Megye Önkormányzata vette meg a SZOT-vagyonból. Az Idősek Otthona új épületbe költözött 2008-ban, azóta üresen áll.

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

 

 

 

 

 
 
 

 

Profilkép




Elérhetőség


Archívum

Naptár
<< Augusztus / 2019 >>


Statisztika

Most: 1
Összes: 10329
30 nap: 765
24 óra: 35